A Dühöngő ifjúság a Belvárosi Színházban

John Osbourne 1956-ban keletkezett színdarabja dühös és frusztrált huszonévesekről szól, Znamenák István előadásában a nemzedéki magatehetetlenség a középkorúság felé tolódott ki. Nádasdy Ádám fordításával.

A harmincas Jimmy (Szabó Kimmel Tamás) gyűlöli saját magát, és a kort, amelyben él. Olyannyira nem képes az életével mit kezdeni, hogy jobb híján a feleségét, Alisont (Kovács Patricia) abuzálja nonstop verbálisan. A furcsa pár kettejük közös barátjával, Cliffel (Ötvös András) hármasban teszi pokollá és néha elviselhetővé a lepukkant albérletet, ahol percenként váltakozik az idill és a terror. Egy nap azonban felbukkan Alison karót nyelt barátnője, Helena (Járó Zsuzsa), és a hosszú ideje bepállott helyzet fenekestül felfordul. A társadalomban helyét nem találó, de szexuálisan vonzó Jimmy, a jelentéktelen Alison, a tréfamester Cliff és a bigott Helena sorsa néhány hónapra összekuszálódik, és a keserű végkifejletben nemhogy helyükre nem kerülnek a dolgok, de még inkább zavaros, kilátástalan és üres lesz minden.

A Dühöngő ifjúság elsősorban a társadalmi különbségről és az elidegenedésről szól: a munkásfiú és az úrilány házassága  egy átmeneti korban fut zátonyra, amikor a világ tele van vészjelzésekkel, de a közvetlen környezetünkben tulajdonképpen nem történik semmi (innen Jimmy gyűlölete az üres vasárnapok iránt). Szabó Kimmel Tamás meggyőző erővel hozza a vonzó, de indulatvezérelt és ambíciók nélküli  fiatalembert, aki retteg attól, hogy egy jelentéktelen senki marad, de a bátor szembenézés helyett félelmét előkelő családból származó feleségén vezeti le. Ötvös András jól állja mellette a sarat, a jópofáskodó, másodhegedűs, kicsit gyáva fiú álarca mögött fel-felsejlik az egyetlen lény, akinek ebben a darabban szíve van. Kovács Patricia önmaga árnyéka, befolyásolható és meghunyászkodó időnként kirobbanó hisztérikus gejzírekkel. Járó Zsuzsa fölényeskedő szentfazékként jobb, az, hogy tulajdonképpen ő is Jimmy szexuális vonzerejének hatása alá került, az előadás legkevésbé működő szegmense.

Rossz célt találó indulatok, tagolatlan rosszkedv, indokolatlan agresszió katalógusa a Dühöngő ifjúság, mely a Belvárosi Színház előadásában korrekt módon valósult meg. A bántalmazott feleség az utolsó jelenetben az összetört Jimmy fölé magasodik – már nem tudjuk, ki a nagyobb vesztes, ahogy azt sem, mi lesz ezekkel a magányos emberekkel, miután leereszkedett a függöny. Valahogy túl kell élni, ez az üzenet – az ár azonban hatalmas.